A számviteli törvény javasolt változásai főként a jogszabály szövegének pontosítására irányulnak. Kiemelendő változás, hogy a hitelintézetek csak 2018 januárjától lesznek kötelesek alkalmazni az IFRS-eket.
- Az IFRS alkalmazásával kapcsolatban a számviteli törvényben a legfontosabb változás, hogy a hatályos törvénnyel ellentétben ahitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás és a Diákhitel Központ Zrt. 2017. január 1-jétől mégsem lesznek kötelezettek az IFRS-ek szerint összeállítani a beszámolójukat. Ezen kötelezettségük majd csak 2018 januárjától él majd. A javaslat azonban saját választás alapján megengedi az áttérés lehetőséget az említett gazdálkodói körnek.
- Pontosításra kerülne az üzleti vagy cégérték (negatív üzleti vagy cégérték) definíciója, és egyértelművé válna, hogy csak üzletág, telephely, és üzlethálózat vásárlása esetén lehet elszámolni üzleti vagy cégértéket, társaság megvásárlása (azaz részesedés szerzés esetén) nem (a törvény jelenlegi szövegében ez korábban elfogadott változás nem került minden ponton megfelelően átvezetésre).
- A javaslat kimondja, hogy a szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek ugyan hibának, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kellene kezelni.
- A javaslat szerint 2017. január 1-jétől, ha a támogatással való elszámolás még a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az egyéb bevételként szerepeltethető lenne a tárgyévi beszámolóban. Ez által az összemérés elve teljesülne az utófinanszírozott költségek tekintetében, és nem kellene veszteséget kimutatniuk a vállalkozásoknak amiatt, hogy a költségek előbb merülnek fel, mint ahogy a támogatással kapcsolatos bevételt el tudják számolni.
- Az adótörvény módosító javaslat némileg változtat a követelések kivezetésének elszámolásán. 2017. január 1-jétől ugyanis a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelések közül a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelés könyv szerinti értékét, továbbá a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét lehetne elszámolni egyéb ráfordításként. A módosítás oka, hogy csak a vállalkozó saját, nem tartós követeléseivel kapcsolatos gazdasági eseményeket kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, a tartós, valamint vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket pedig a pénzügyi műveletek között.
- A fentiekkel párhuzamosan befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kellene majd kimutatni a
i) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét, és
ii) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés leírt összegét, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel-összeg nem nyújt fedezetet.
- 2017. január 1-jétől az üzleti jelentésükben vállalatirányítási nyilatkozat készítésre kötelezett gazdálkodók nyilatkozata új kötelező elemmel bővül. A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.
- 2017. január 1-jétől, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül egy vállalkozás és bizonyos mutatóértékei meghaladják a törvényben meghatározott határértékeket, akkor ezen vállalkozások üzleti jelentése szintén bővülne egy ún. nem pénzügyi kimutatással. A kimutatásban a gazdálkodók a következőket lesznek kötelesek bemutatni: környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási politikával kapcsolatos törekvések, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információk.