Az személyi jövedelemadózás változásai közül az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatással kapcsolatos kedvezmények tervezett bevezetése emelhető ki, egyebekben főleg pontosításokat tartalmaz a javaslat. Említésre méltó, hogy megszűnne a harmadik országbeli állampolgár kiküldetése meghosszabbításának bejelentésével elérhető társadalombiztosítás mentesség, illetve, hogy új szociális hozzájárulási kedvezmények kerülnének bevezetésre.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

 A jelenleg is hatályos szabályok alapján, amennyiben az ingatlan átruházása esetén nem állapítható meg az ingatlan megszerzésére fordítható összeg, a bevételből levonható annak 75%-a, és további költség nem számolható el.  A tervek szerint azonban lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetén az időmúlás függvényében meghatározott százalékos csökkentés (6. év 10% –  15. év 100%)  akkor is alkalmazható lenne, ha a megszerzési értékként a bevétel 75%-a került figyelembe vételre.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A javaslat szerint az Art. szerinti kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatók az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről részletesebb adatszolgáltatásra lennének kötelezve annak érdekében, hogy ezen jövedelmeket is szerepeltethesse az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallási tervezetében. A rendelkezéseket már a 2016-ban keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni kellene.

TBSZ-t érintő pontosítások

A tartós befektetési számlát érintő legtöbb javasolt rendelkezés lényegében pontosítás. Ennek megfelelően a törvény 2017. január 1-jétől egyértelműsítené a következőket:

  • A betéti típusú TBSZ tekintetében a külföldi pénznem miatti árfolyamváltozás hatását is figyelembe kellene venni a hozam megállapítása során a portfólió típusú befektetésekhez hasonlóan;
  • A betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a hozam része lenne a magánszemélyt megillető (tehát nem csak a részére már kifizetett) kamat;
  • Amennyiben a magánszemély újraköti TBSZ-t, a magánszemély befizetésének kellene tekinteni a „régi” TBSZ alapján a magánszemélyt megillető kamatot;
  • A TBSZ újrakötése nem számítana bele a korlátba, miszerint egy adóévben a magánszemély egy befektetési szolgáltatónál egy betéti illetve egy portfólió típusú TBSZ-t köthet.

Osztalék fogalma

A hatályos jogszabályokhoz igazodóan az osztalék fogalmából kikerülne a kockázatitőkealap-jegy hozama, és helyette az új befektetési formaként megjelenő alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama minősülne osztaléknak 2017. január 1-jétől.

Tőkeemelés ki nem fizetett nyereség terhére

Az új Ptk. szabályai alapján egy társaság törzstőkéjének emelése a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére is történhet. A pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása az Szja tv. alapján főszabály szerint a magánszemély tulajdonos egyéb jövedelemnek minősül. A javaslat szerint a tőkeemelés ezen formája nem minősülne a magánszemély bevételének, azonban az adóhatóság felé a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettséget, a magánszemélynek pedig nyilvántartási kötelezettséget írna elő.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program

A munkavállalói értékpapír program esetén pontosításra kerülne, hogy a programot az esetben is be kellene jelenteni a program indítását követő hó 20-áig az adóhatóság részére, ha a munkavállalók a program keretében kizárólag értékpapír megszerzésére vonatkozó jogot szereznek.

Munkába járásra vonatkozó szabályok

  • Kilométerenként 9 Ft-ról 15 Ft-ra növelnék a vonatkozó rendelet szerinti munkába járás költségtérítéseként (pl.: utazási bérletre, jegyre vagy saját gépjárművel történő munkába járásra) adómentesen adható juttatást.
  • A javaslat továbbá egyértelművé tenné, hogy a távmunkát végzők is kaphatnának ilyen térítést, amennyiben a munkavégzés helye és a munkáltató székhelye, telephelye nem ugyanazon településen helyezkedik el, illetve ha az utazáshoz helyi közlekedési eszköz nem vehető igénybe.

Adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás, munkásszállás

  • 2017. január 1-jétől bevezetésre kerülne a mobilitási célú lakhatási támogatás, mely bizonyos feltételek teljesülése esetén a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 40%-áig, a további két évben 25%-áig, az 5. évben pedig 15%-áig adómentesen lenne adható a munkáltató által.
  • A támogatás alapjául a munkavállaló, vagy a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt bérleti díja, vagy a munkáltató által tulajdonolt lakás szokásos piaci értéke szolgálna, mely értéket csökkentené a munkavállaló által fizetett, vagy vele megtéríttetett rész.
  • Csak az a munkavállaló részesülhetne ilyen támogatásban,

i) akit minimum 36 órás munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és

ii) az állandó lakóhelye és a munkavégzésének helye közötti távolság minimum 60 km, vagy a tömegközlekedéssel történő oda-visszautazás időtartama a 3 órát meghaladja, továbbá

iii) munkaviszonya létrejöttét megelőző 12 hónapban, valamint jelenleg sincs a fentieknek megfelelő lakásban tulajdon vagy haszonélvezeti joga.

  • A munkavállalók lakhatásához kapcsolódó további kedvező változtatás lenne, hogy igazodva a kor igényeihez, kibővítésre kerülne a munkásszállás fogalma. Eszerint már olyan, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlanban is adómentesen elszállásolhatja a kifizető munkavállalóit, mely lakóhelyiségenként akár csak egy (a feltételeknek megfelelő) személy elszállásolására szolgál.

Kiküldetés

A javaslat szerint 2016. augusztus 1-jétől pontosításra kerülne a kiküldetés fogalma, miszerint kiküldetésnek a hivatali, üzleti utazás minősülne, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével.

Sportrendezvénnyel kapcsolatos adómentesség

Új fogalomként kerül beiktatásra a sportrendezvény meghatározása. A jelenleg hatályos szabályok alapján ugyanis a gazdasági élet szereplői által munkavállalóik részére szervezett sportprogramot is magában foglaló zártkörű rendezvények is sportrendezvénynek minősíthetők, így mentesülhetnek az adókötelezettség alól. Az új fogalom szerint sportrendezvény a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés lenne csak. A módosítás már 2016. augusztus 1-jén hatályba lépne.

Családi kedvezmény

A javaslat pontosítást vezetne be az eltartottak fogalmára vonatkozóan, melynek következtében, ha van olyan személy a családban, aki kedvezményezett eltartottnak minősül, de családi pótlékra nem jogosult (például rokkantsági járadékban részesülő személy), az adókedvezmény megállapítása szempontjából mellette eltartottként figyelembe vehető az a személy is, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető lenne (például egy egyetemista gyermek).

Az adminisztrációs terheket csökkentő kedvező változások is bevezetésre kerülnének:

  • nem kellene új nyilatkozatot tennie a magánszemélynek a gyermek megszületése után, ha a várandósságra tekintettel már kérte az adóelőlegből a családi kedvezmény érvényesítését. Ezen rendelkezést a kihirdetést követő naptól már lehetne alkalmazni;
  • a családi kedvezmény érvényesítésénél a nyilatkozatban foglaltakat a házastárs munkáltatójának nem kellene írásban tudomásul vennie.

Biztosítások

A nyugdíjbiztosításokra vonatkozó szabályok 2017. január 1-jétől több helyen módosulnának, pontosításra kerülnek.

  • Ennek keretében tisztázásra kerülne, hogy rendelkezésre jogosít az az összeg is, mely az adóéven belül beérkezett a biztosító számlájára, csak azt a biztosító – valószínűsíthetően adminisztrációs okokból – később írja jóvá.
  • A rendelkezésre vonatkozó jelenleg is hatályos szabályozás szerint az adóhatóság akkor teljesíti az utalást, ha az adózónak nincs nyilvántartott adótartozása (és a bevallása szerinti adót megfizette). Ezzel kapcsolatban kedvező változás lenne, hogy amikor kiegyenlíti az adózó a rendelkezés időpontjában még fennállt adótartozását, az adóhatóság automatikusan elutalná az összeget a biztosító számlájára (ez jelenleg külön, a magánszemély által benyújtott kérelemre történik).
  • A Ptk. rendelkezéseivel az összhang megteremtésére szolgál az a pontosítás, hogy a biztosított halála esetén az adóhatóság által átutalt összeget a biztosító a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, illetve annak hiányában az örökösnek utalná tovább.
  • Adómentes lenne az egyszeri díjas biztosításokból származó kamatjövedelem, amennyiben az éves díjnövekmény fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot nem haladja meg (fogyasztói áremelkedés esetén maradt annak 30 százalékponttal növelt értéke).

Műemlék, műtárgy, gyűjteménydarabok, régiség

  • Új adómentes rendelkezés kerülne be az Szja törvénybe, miszerint ha egy műemléket a tulajdonos egy (akár az érdekkörébe tartozó) vállalkozással ingyenesen újíttat fel, tart karban, az nem bevétel a magánszemélynél. Ezen rendelkezést a folyamatban lévő ügyletek megállapítására is lehetne már alkalmazni.
  • 2017. január 1-jétől a régiségek, műalkotás vagy gyűjteménydarabok ajándékozással történő megszerzése esetén, ha nem történt illetékkiszabás, a jövedelem megállapításakor szerzési értékként figyelembe vehető lenne az igazolt összeg, vagy a bevétel 75%-a.

Mezőgazdasági őstermelő

  •  A tervek szerint 2016. július 1-jétől az őstermelőkre vonatkozó fogalom meghatározás módosulni fog, miszerint kizárólag belföldi saját gazdaság ad jogalapot az őstermelői igazolvány kiváltására, valamint ezzel összefüggésben pontosításra kerül, hogy saját gazdaságnak minősül a termelési eszközökhöz sorolt bérelt földterület is. A javaslat egyértelművé tenné továbbá, hogy a mezőgazdasági őstermelő is lehet egyéni vállalkozó, csak nem őstermelői tevékenysége vonatkozásában.
  • Továbbá, a jövőben mezőgazdasági őstermelőnél történő vásárlás esetén, akár egy mobil-applikáció segítségével ellenőrizhető lesz, hogy az értékesített terméket valóban a mezőgazdasági őstermelő termelte-e meg. Ezt egy részletes, mindenki számára könnyen elérhető nyilvántartással szeretnék elősegíteni.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK

Harmadik országbeli állampolgár kiküldetése, a kiküldetés meghosszabbítása 

  • A vonatkozó törvényi helyek átstrukturálása ellenére továbbra is fennmaradna a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra vonatkozó, a magyarországi biztosítási kötelezettség alóli mentesség, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. A további feltételek is változatlanok, azaz előírás, hogy e munkavégzés a két évet nem haladhatja meg és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három évnek el kell telnie. 
  • Fontos változás lenne, hogy megszűnne a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésével elérhető mentesség. A kiküldetés meghosszabbítására továbbra is abban az esetben kerülhetne sor, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Azonban ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés megkezdésétől számított második év végétől létrejönne, tehát a két éven túli időszakra vonatkozóan a mentesség a továbbiakban már nem lenne alkalmazható. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentésével csupán az lenne elkerülhető, hogy a két évet meghaladó kiküldetés a megkezdésének napjára visszamenőleg biztosítási kötelezettség alá essen. Az új szabály 2017. január 1-jén lépne hatályba.
  • Az átmeneti szabály értelmében 2017. június 30-áig lehetne mentesülni a biztosítási kötelezettség alól abban az esetben, ha a kiküldetés meghosszabbítása 2016. december 31-éig a jelenleg érvényes mentesítési feltételek alapján megtörtént.

Egyéni megállapodás társadalombiztosítási járulék fizetésére 

  • A javaslat szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítése esetén az előírt várakozási idő 6 hónapról 24 hónapra emelkedne. Ez azt jelenti, hogy az ellátásra megállapodás alapján jogosultak a sürgősségi ellátáson túl egyéb egészségügyi szolgáltatásra csak ezen időtartam (azaz 24 hónap) elteltével szereznének jogosultságot. Ezzel összhangban az egy összegben befizetett járulékok 24 hónapra visszamenőleg történő megfizetése lenne szükséges az ellátásra való jogosultság azonnali igénybevételéhez. A módosítás 2016. augusztus 1-jén lépne hatályba.

Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének növekedése 

  • A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7.110 Ft-ra (napi 237 Ft-ra) növekedne 7.050 Ft-ról (235,- Ft/nap).

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Harmadik országbeli állampolgár kiküldetése, a kiküldetés meghosszabbítása 

  • Pontosításra kerülnének a külföldi kifizető által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra vonatkozó adómentességet szabályozó rendelkezések. Változatlanul fennállhat az adómentesség, ha a munkavégzésre – a Tbj. rendelkezéseivel összhangban – kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év eltelt. Új elem a rendelkezésben, hogy az adómentesség a külföldi magánszemély részére a két éven belül kifizetett díjakkal kapcsolatban lenne érvényesíthető. A rendelkezéshez külön hatályba léptető rendelkezés nem tartozik, ezért a kifizetések időpontjára vonatkozó korlátozás a törvény kihirdetésével hatályba is lépne.
  • A hatályos szabályok szerint a kiküldetés meghosszabbítása a szociális hozzájárulási adó alól nem mentesít, ezért két éves időtartamot meghaladó kiküldetés esetén a kiküldetés első napjára visszamenőleg adókötelezettség keletkezik. 2017. január 1-jétől a szabályozás úgy változna, hogy abban az esetben, ha a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése a Tbj. vonatkozó szabályai alapján megtörténik, a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a – biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összhangban – a kiküldetés megkezdésétől számított második év végétől jönne csak létre. A kiküldetés meghosszabbítására vonatkozó szabály értelemszerűen abban az esetben lenne alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a 2 évet.

Adókedvezmények (Karrier Híd és K+F adókedvezmény)

Újjáéled a javaslat szerint a Karrier Híd Kedvezmény a következő feltételekkel:

i) A kedvezményt a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban történő magánszemély foglalkoztatása esetén lehetne igénybe venni 2016. augusztus 1-jétől.

ii) A 2017. augusztus 31-éig az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a foglalkoztató 12 hónapon keresztül 13,5%-os kedvezményt érvényesíthetne az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény érvényesítésének felső korlátja a minimálbér kétszerese. (A bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes.)

iii) A kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó részletszabályokat a Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet tartalmazza

Bizonyos feltételek mellett lehetővé válna, hogy az a kifizető, akinek a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének levonására tekintettel negatív társasági adóalapja keletkezik, az így keletkezett negatív társasági adóalap 50%-a alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vegyen igénybe. Az igénybe vehető adókedvezmény összege a negatív társasági adóalap 50%-ára a 19%-os adókulccsal megállapított összeg – de havonta legfeljebb a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek után megállapított adókötelezettség összege – lenne. A kedvezményt a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehetne igénybe venni 12 hónapon keresztül. Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:

i) a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;

ii) a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt fogad a kedvezményezett adóévben;

iii) a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

A K+F adókedvezményt első alkalommal a 2015. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóév vonatkozásában lehetne érvényesíteni. Az adókedvezményhez kötelező adóhatósági ellenőrzés párosulna, az igénybe vétel feltételeinek teljesítését ugyanis a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrizné.

A kedvezmény érvényesítése nem zárná ki a szociális hozzájárulási adóból más jogcímen érvényesíthető kedvezmények igénybevételét.

Egyéb adókedvezmények korlátozása, kiterjesztése

  • A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatosan a párhuzamosan fennálló munkaviszonyok esetében kizárásra kerülne, hogy minden jogviszonyban érvényesítésre kerüljön a kedvezmény. Ebben az esetben a kifizető döntése alapján van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére. Továbbá ha egy adott hónapban ugyanazon felek között új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére már nem lenne lehetőség.
  • A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény mellett a pályakezdő huszonöt év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény esetében is lehetővé válna, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne akadályozza a kedvezmény folyamatos érvényesítésnek lehetőségét.
  • A tartósan álláskereső személyek foglalkoztatása után igénybe vehető adókedvezmény alkalmazásában a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam (275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott) számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelembe kellene venni a módosítás értelmében.

 Egyéni és társas vállalkozókat érintő pontosítások 

  • Szövegpontosítással egyértelművé tenné a javaslat, hogy a társaság tagja nem minősül a Tbj. szerinti társas vállalkozónak, ha a társaságban végzett tevékenységét (személyes közreműködés, ügyvezetés) munkaviszony keretén belül végzi, így a munkaviszonyban tevékenységet folytatókra nem vonatkozik a minimális szociális hozzájárulási adóalap fizetésre vonatkozó szabály.
  • A társadalombiztosítási járulékszabályokkal való összhang megteremtése érdekében szintén pontosításra kerülne, miszerint csak az iskolaszövetkezetben munkát végzőre – vagyis az egyéni és társas vállalkozói tevékenységet folytatókra nem – vonatkoznak a tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra irányadó értelmező rendelkezések.