Lényeges változások várhatóak a társasági adózásban. Az OECD által támasztott követelményeknek történő megfelelés érdekében jelentősen módosulnának a jogdíjhoz kapcsolódó kedvezmények.

Új jogdíj fogalom                                                   

  • Ahogy korábbi hírlevelünkben is említettük, az OECD nemzetközi adóelkerülés és agresszív adótervezés visszaszorítására irányuló BEPS Jelentésének  5. akcióterve alapján 2016 júliusától jelentősen szűkülni fog a jogdíjbevételekhez kapcsolódó kedvezmények köre. A javaslat az OECD által támasztott követelményeknek történő megfelelés érdekében új jogdíj fogalom megalkotásával és az adóalap-kedvezmények különböző feltételekhez történő kötésével alapjaiban módosítja az elszámolt jogdíjbevételekhez kapcsolódó társasági adóban érvényesíthető kedvezmény-rendszert.
  • 2016. július 1-jétől jogdíjnak társasági adó szempontból a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény, valamint e jogok értékesítéséből, apport szolgáltatása miatti kivezetéséből származó eredmény minősülne. Amennyiben az adóalany nem az említett jogokat hasznosítja, hanem azokat beépíti a saját termékeibe és/vagy szolgáltatásaiba, e termékek értékesítésből és/vagy szolgáltatások nyújtásából származó eredményének e jogokhoz rendelhető hányada szintén jogdíjnak minősülne.
  • A legfőbb változást tehát a marketing célú szellemi termékek (védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név, know-how, üzleti titok, szoftveren kívüli szerzői jogilag védett mű, stb.) hasznosításából származó díj kedvezményekből történő kizárása, valamint az eredmény alapú megközelítés (korábban a bevételeket kellett minősíteni) alkalmazása jelentené. Új elemként a javaslat a hazai szabályozásban eddig nem alkalmazott megoldást vezetne be, amely alapján az értékesített termékek és szolgáltatások ellenértékébe beépülő jogdíjakhoz kapcsolódóan is elérhetővé tenné a jogdíjkedvezményt.
  • A jogdíj fogalmának változásával összhangban változna a bejelentett immateriális jószág fogalma is. Az új definíciókat a 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális jószágra vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószágra kellene alkalmazni.

Jogdíjból származó eredmény, valamint jogdíjra jogosító és bejelentett immateriális jószág értékesítése alapján érvényesíthető társaságiadóalap-csökkentés

  • A javaslat az OECD követelményeire hivatkozva jelentős mértékben szűkítené a jogdíjhoz kapcsolódó társaságiadóalap-kedvezmények rendszerét és az azon keresztül elérhető előnyök mértékét az alábbiak szerint.
  • A jogdíj fogalmának módosítása miatt a társaságiadó-alap a jogdíjból származó nyereség 50%-ával lenne csökkenthető (változatlanul legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig). Azaz a csökkentő tétel alapját nem az elszámolt bevétel, hanem az adott ügyletből származó nettó nyereség képezné. Emellett a javaslat az ún. nexus módszer bevezetésével tovább szűkítené a jogdíj, illetőleg a jogdíjra jogosító immateriális jószág és a bejelentett immateriális jószág értékesítéséhez kapcsolódóan igénybe vehető adóalap-kedvezményeket abban az esetben, ha az alapul szolgáló immateriális jószág a cégcsoporton belül megosztottan végzett kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként jött létre vagy azt az adózó kapcsolt féltől szerezte be.
  • A javaslat által bevezetendő nexus módszer szerint ugyanis az említett jogcímek alapján igénybe vehető csökkentő tétel alkalmazására kizárólag a saját K+F tevékenység közvetlen költségének (a vásárolt eszköz bekerülési értékének) az üzembe helyezésig végzett K+F tevékenység összes közvetlen költségében képviselt arányában lenne lehetőség.  További adminisztrációs terhet róna az adózók terhére az, hogy az új módszertan alapján számítandó társaságiadóalap-csökkentési jogcímek kizárólag abban az esetben lennének alkalmazhatók, ha a társaságok megfelelő dokumentációval tudják alátámasztani az említett arányszám mértékét.
  • A javaslat a szigorítás mellett azonban megengedné, hogy az előbbiek szerint kalkulált arány 1,3-szeresét (de legfeljebb a szóban forgó immateriális jószág üzembe helyezéséig végzett K+F teljes közvetlen költségét) vegyék az adózók figyelembe a csökkentő tétel számítása során. Mindeza gyakorlatban azt jelentené, hogy ahhoz, hogy a csökkentő tételt 100%-ban érvényesíteni lehessen, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás közvetlen költsége vagy a kapcsolt vállalkozástól beszerzett immateriális jószág bekerülési értéke maximum 23,1%-ot képviseljen az üzembe helyezésig végzett K+F tevékenység teljes közvetlen költségen belül.
  • Emellett, amennyiben a jogdíj jogcímén történő társaságiadóalap-csökkentés érvényesítését követő adóév(ek)ben ugyanazon immateriális jószágra tekintettel veszteség keletkezik, a fentiek szerinti arányszámmal számított veszteség 50%-a nem lenne elismert veszteség társasági adó szempontból. Ezzel összhangban a bejelentett immateriális jószág kivezetése következtében elszámolt veszteség fenti arányszámmal számított összegét kellene adóalap-növelő tételként figyelembe venni.
  • A fentiektől függetlenül a javaslat minimum egy éves tartási időszakot írna elő a bejelentett immateriális jószág értékesítése vagy nem pénzbeli hozzájárulás miatti kivezetése alapján igénybe vehető társaságiadóalap-csökkentés további feltételeként.
  • A jogdíjra jogosító immateriális jószág elidegenítéséből származó nyereséggel kapcsolatban képzett lekötött tartalék felhasználására nem 3 év, hanem 5 év állna az adózók rendelkezésére.

Átmeneti rendelkezések a jogdíjkedvezmények alkalmazását illetően

  • Átmeneti rendelkezések alapján a módosított szabályokat a 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális jószágra vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószágra kellene alkalmazni.
  • További átmeneti rendelkezés beiktatásával a javaslat egy 5 éves átmeneti időszakot biztosít, amely szerint a 2016. június 30-áig nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális jószágra vagy eddig az időpontig bejelentett immateriális jószágra a jelenleg hatályban lévő szabályokat legkésőbb 2021. június 30-áig lezáruló adóévben lehetne alkalmazni.
  • Továbbá, az az adózó, amely a jelenleg hatályban lévő fogalom‑meghatározások alapján 2016. június 30-áig már csökkentette az adóalapját a kapott jogdíjra, jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítésére vagy bejelentett immateriális jószág értékesítésére tekintettel, az legutoljára szintén a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben alkalmazhatja a jelenleg hatályban lévő szabályokat. Mindazonáltal, a jelenlegi szabályokat nem lehetne alkalmazni 2016. december 31. napját követően kezdődő adóévben azon 2016. január 1. és 2016. június 30. között kapcsolt vállalkozástól beszerzett jogdíjra jogosító immateriális jószágra, amelyre tekintettel társasági adó vagy annak megfelelő adónemben kedvezményt vettek igénybe.
  • A javaslat jelenlegi formájában nem tartalmaz átmeneti rendelkezést azon jogdíjra jogosító immateriális javakra tekintettel, amelynek előállítása 2016. június 30-a előtt megkezdődött, de nyilvántartásba vétele 2016. június 30-át követően fog történni.

Információcsere az immateriális javakkal kapcsolatos kedvezményekről

  • Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) egy új fejezettel bővül, amely alapján a Tao. törvénynek az immateriális javakra vonatkozó adóalap-kedvezményét a Tao. törvény átmeneti rendelkezése alapján érvényesítő adózó személyéről az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja az illetékes hatóságot.
  • A spontán információcsere akkor valósul meg, ha (i) az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy (ii) az adóalap-kedvezményt olyan immateriális jószágra tekintettel veszi igénybe, amely alapján 2015. február 6. előtt nem vettek igénybe kedvezményt.

Szellemi termékek társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenése

2017. január 1-jétől a bérbe adott tárgyi eszközök mellett egyes bérbe adott szellemi termékek (szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi védelem alá eső szerzői mű és szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény) után is 30%-os mértékű értékcsökkenést lehetne elszámolni. A jelenlegi szabályok szerint a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési kulcsokat lehet alkalmazni ezen eszközökre.

Kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás

  • 2017. január 1-jétől valamely átalakulás vagy eszközátruházásra irányuló jogügylet abban az esetben minősülne kedvezményezett átalakulásnak vagy kedvezményezett eszközátruházásnak, amennyiben – a jelenleg hatályos feltételek teljesülése mellett – az adózó által alátámasztható, hogy az átalakulásra/eszközátruházásra valós gazdasági, kereskedelmi indokok alapján került sor.
  • További szigorítás a kedvezményezett eszközátruházás tekintetében, hogy az eszközátruházás ellenértékeként kapott részesedés mindaddig nem kerülhetne ki a kapcsolt vállalkozási körből, amíg a jogügylet adóévében elhalasztott társasági adókötelezettség teljes mértékben megfizetésre nem kerül. Ellenkező esetben az adóhalasztás érdekében alkalmazott adóalap-csökkentésként figyelembe vett összeggel a részesedések kikerülésének évében az átruházó társaságnál meg kellene növelni a társasági adóalapot.
  • A javaslat nem tartalmaz átmeneti szabályt azon 2017. január 1-jét megelőzően történő átalakulásokra és eszközátruházásokra tekintettel, amelyekkel kapcsolatban felmerülő halasztott adókötelezettség 2017. január 1-jéig még nem vagy nem teljes egészében került megfizetésre.

Lakhatási célú támogatáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

A munkavállalói mobilitás közvetett elősegítése érdekében a javaslat 2017. január 1-jétől két új adóalap-csökkentési jogcím beiktatásával a társaságiadó-alapból történő dupla levonhatóságot biztosítana a mobilitási célú lakhatási támogatások és a munkásszállás kialakítása, fenntartása, üzemeltetése érdekében felmerült adóévi költségek tekintetében. Az adóalap-csökkentésként figyelembe vett összeg azonban egyik esetben sem haladhatná meg az adózás előtti nyereség összegét.

Műemlék és helyi védelem alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

  • 2017. január 1-jétől lehetővé válna a műemlék és helyi védelem alatt álló ingatlanok karbantartási költségeinek társaságiadó-alapban történő kétszeres érvényesítése a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén. Az adóalap-csökkentő tétel felső korlátja az adózás előtti nyereség 50%-a lenne.
  • Emellett a javaslat a társaságiadó-alapban a költségek háromszoros érvényesítését tenné lehetővé az említett épületek, építmények értékét növelő felújítását megvalósító adóalanyok számára (ideértve a kincstári, önkormányzati ingatlanok vagyonkezelőjét, a koncessziós szerződés keretében szerzett ingatlanok tulajdonosát, valamint a szóban forgó ingatlant pénzügyi lízingbe vevő adózót is) a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén. A karbantartáshoz és a felújításhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények együttesen is alkalmazhatók lennének.
  • Amennyiben valamely társaság nem kíván élni a felújításhoz kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel, azt a felújítás pénzügyi forrását biztosító kapcsolt vállalkozás is érvényesíthetné a saját társaságiadó-kötelezettsége megállapítása során.

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása, az elszámolt értékvesztés visszaírása

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló vevőkövetelések esetében 2017. január 1-jétől a javaslat az érintett kapcsolt vállalkozásról és az adott ügyletről szóló adatszolgáltatáshoz kötné a vele szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása vagy a korábbiakban elszámolt értékvesztés visszaírása alapján történő társaságiadóalap-csökkentés alkalmazását.

Kis- és középvállalkozások eszközberuházásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény

A 2017. adóévtől eltörlésre kerülne a KKV-k által végrehajtott eszközberuházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményének 30 millió forintos felső korlátja.

Új K+F kedvezmény érvényesítése a szociális hozzájárulási adóban

  • A K+F költségek társaságiadó-alapban történő kétszeres levonása miatt keletkező negatív adóalap 50%-a alapján kedvezményt lehetne igénybe venni szociális hozzájárulási adóban (a továbbiakban: szocho) a javaslat által meghatározott feltételek teljesítése esetén. Az adókedvezmény összege a negatív társasági adóalap 50%-ára eső 19%-os adókulccsal számított társasági adónak megfelelő összeg, de legfeljebb a  munkavállalók bruttó bére után keletkező szocho-kötelezettség összege.
  • A kétszeres kedvezmény érvényesítését megakadályozandó a társasági adó szempontból elhatárolt veszteségként a keletkező negatív társasági adóalap 50%-át lehetne figyelembe venni elhatárolt veszteségként.

Kapcsolt vállalkozások közötti árak alapján történő társasági adóalap-csökkentés

A javaslat további feltételt fogalmaz meg a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott árak alapján történő adóalap-csökkentés tekintetében, amely szerint a jelenleg is hatályban lévő feltételek teljesülése mellett, 2017. január 1-jétől abban az esetben lehetne csökkenteni a társasági adó alapját az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözet összegével, ha az érintett kapcsolt fél is ezen összeg figyelembe vételével állapítja meg a társasági adókötelezettségét (azaz a gyakorlatban a másik társaság megnöveli ezen összeggel az adóalapot).

Külföldi vállalkozó belföldi fióktelepének transzferár dokumentációs kötelezettsége

2017. január 1-jétől nem kellene transzferár dokumentációt készíteni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, amennyiben a belföldi telephely ezen ügylete nemzetközi szerződés alapján mentesül a társasági adókötelezettség alól.

Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele az Európai Bizottság engedélye alapján

A kapcsolódó európai uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében a javaslat pontosítaná, hogy abban az esetben sem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény az Európai Bizottság engedélye nélkül, ha nem az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása szünteti meg tevékenységét az EGT másik államában. Továbbá, a javaslat ezen az EGT tagállamból történő áttelepüléshez kapcsolódó korlátozását a kérelmet megelőző és az azt követő 2 évben kellene figyelembe venni.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye

A javaslat 2017. január 1-jétől átültetné társasági adóról szóló törvénybe a korábban kormányrendeletben foglalt feltételeket, amelyek szerint az alaptámogatás ellenében nem, kizárólag a kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért részesülhet a támogató ellenszolgáltatásban. Továbbá, a beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó tárgyi eszköz a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem idegeníthető el mindaddig, amíg értéke teljes mértékben leírásra nem kerül.

Progresszív mentesítéskor alkalmazandó adómérték

A javaslat pontosítaná, hogy a kettős adózás elkerülése érdekében használt progresszív mentesítéskor a külföldön adóztatható jövedelemre 2017. január 1-jétől a teljes jövedelemre vonatkozó átlagos adókulccsal kell kiszámítani a belföldi társaságiadó-kötelezettségbe beszámítandó adó összegét.

Vállalkozás, valamint nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások

  • 2017. január 1-jétől az ingyenes ügyletekre tekintettel elszámolt ráfordítások társasági adózásban történő érvényesítésének további feltétele lenne, hogy a juttatásban részesülő az általa elszámolt bevételre eső társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallásának benyújtását követően nyilatkozatban kellene megerősítenie.
  • A 2017. évtől a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások köréből a javaslat szerint kikerülne a KIVA alanyok részére adott visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzeszköz, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz és ingyenesen nyújtott szolgáltatásra tekintettel elszámolt ráfordítás.
  • A javaslat egyértelműen a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások közé sorolná 2017. január 1-jétől a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket, ráfordításokat.

A társasági adózás alapelvei

Az adózók szempontjából szigorúbb szabályt tartalmazna a társasági adótörvény egyik alapelve. Az módosított alapelv alapján a jövőben azon jogügylettel kapcsolatos költségek, ráfordítások, amelynek ugyan nem kizárólagos, de a legfőbb célja az adóelőny érvényesítése, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnének, illetve ezen ügylettek kapcsolatban adóelőny sem érvényesíthető. Jelenleg csak a kizárólag adóelőny elérése miatt megvalósított ügyletek tekintetében kell ezen alapelvet alkalmazni.