Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) a C-179/14. számú ítéletében, összesen öt pontban marasztalta el Magyarországot a Szép-kártya és az Erzsébet Utalvány hazai szabályozása miatt, rámutatva, hogy azok több szempontból is ellentétben állnak az Európai Unió alapértékének számító letelepedés, valamint szolgáltatásnyújtás szabadságával.

Az ítélet előzménye, hogy az Európai Bizottság 2012-ben kötelezettségszegési eljárását kezdeményezett Magyarország ellen, figyelemmel a 2011-ben bevezetett Szép-kártya és Erzsébet utalvány szabályozása miatt. Mivel a kötelezettségszegési eljárást nem sikerült a feleknek megnyugtatóan rendezni, ezért az Európai Bizottság beperelte Magyarországot.

Az Európai Bizottság összesen öt pontban kérte Magyarország elmarasztalását, amelyek közül négy pont a Szép-kártya, míg egy pont az Erzsébet utalvány szabályozását érintette.

A Bíróság az ítéletében a Szép-kártya szabályozását illetően megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések sértik a vonatkozó Európai Uniós irányelvet, mivel

  • kizárják, hogy külföldi társaságok fióktelepei is kibocsáthassanak Szép-kártyát;
  • nem ismerik el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság, és amely csoporthoz tartozó vállalatok nem a magyar jog szerinti társaság formájában működnek;
  • a Szép-kártya kibocsátása érdekében magyarországi telephely-hálózat meglétét írják elő;
  • kizárólag a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fenn a Szép-kártya kibocsátásának lehetőségét, mivel kizárólag ezek az intézmények képesek teljesíteni a kibocsátáshoz előírt feltételeket.

A Bíróság az ítéletében az Erzsébet utalvány szabályozását illetően megállapította, hogy a kifogásolt törvény ellentétes a letelepedés, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságával, mivel

  • monopóliumot hoz létre közszervezetek számára a munkáltató által kedvező adózási feltételek mellett béren kívüli juttatásként a munkavállalóknak adható hidegétkeztetési utalványok (Erzsébet utalvány) kibocsátása területén.

Bár pontos információk még nem állnak rendelkezésre, várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé az új rendszerre vonatkozó javaslat, a jelenlegi szabályozást pedig 2016. december 31-éig tartanák fenn.

OrienTax vélemény: Az eddig megjelent kormányzati nyilatkozatokból az körvonalazódik, hogy nem a szabályozást akarja a Kormány az Európai Bíróság ítéletéhez igazítani, hanem a béren kívüli juttatás rendszerét alakítanák át (vagy szüntetnék meg) oly módon, hogy az a szabályozási környezet, amelyről maga az ítélet is szól, lényegében kiüresedne vagy megszűnne. Mellesleg kár lenne a SZÉP Kártya és az Erzsébet utalvány rendszeréért, mert egyrészt valóban súlyos kereskedelmi anomáliákat szüntetett meg a bevezetése, másrészt egy olyan juttatási formáról van szó, amely a munkáltatók és munkavállalók körében egyaránt nagyon népszerű.